Tájházak szezonnyitó programja
A Tájházak Napja programot április 27-én, szombaton hagyományteremtő szándékkal hívta életre a Tájházszövetség.
A Hajdúböszörményi Tájházak frissen sütött kemencés pogácsával és frissítő limonádéval várta a nap folyamán szép számban érkező látogatókat. A szakvezetés után mindenki talált elfoglaltságot a tavaszi pompában tündöklő udvaron, a gólyalábozás, a nyuszicsalád és csuhézás volt a legkedveltebb. A sokszor csak az idősebbek számára ismert mezőgazdasági eszközök bemutatóján a szorgalmas totókitöltők közül Kiss Gáborné, Soltész Henrietta és Szathmári Melinda mondhatja magát szerencsésnek, akik értékes népművészeti konyhai eszközöknek lehettek birtokosai.
A népi építészet emlékeit őrzi a Polgári utca egyik zugának öt paraszti porta alkotta épületegyüttese, mely egyszerű, alföldi típusú lakóházakból és gazdasági épületekből áll. A házak a 18. század vége és a 19. század közepe között épültek és napjainkban is hűen reprezentálják a korabeli életmódod és a népi építészet szerves összetartozását.
Mindegyik porta más és más kialakítású, melyeket korábban fekete kerítés választott el egymástól. A portán elhelyezkedő épületeknek rendszerint hagyományos rendje van, de a más időszakban való építés miatt eltérések itt is tapasztalhatók. A házat általában egyvonalban, sorban, összeépítve, de akár külön is melléképületek, istálló, ólak követik. A házak legtöbbször véggel az utcára néznek, a ház és a kerítés között kis virágoskerttel. A tetőfedés anyaga nád. A két végén kontyolt nyeregtető nádszegését és a tetőszéleken lévő nádvégeket kötőfákkal, kötőrudakkal, lécekkel szorították le. A házak fala vályogból készült, mely az agyagos föld, víz és pelyva vagy szalma keveréke, mely olcsó és jól szigetelő tulajdonságokkal rendelkező építőanyag. A tiszta fehérre meszelt fal alja fekete (korom) elhúzást kapott.
Az alföldi háztípusba tartozó lakóépületek háromosztatú, téglalap alaprajzú egyenes házak, melyek előtt a ház vonalán tornác vonul végig. A tornác csökkentette a ház szobáinak felmelegedését, védett az esőtől és rakodóhelyül is szolgált. A padlásra a tornácoldalon lévő faajtó mögötti lépcsőn lehet feljutni. Hagyományos a pitvar-szoba-kamra elosztás, később a kamra helyét szoba veszi át, így kialakulva lakó- és a tisztaszoba különböztethető meg. Minden helyiség földpadlós volt korábban, falai fehérre meszeltek. A házba belépve a pitvar az előszoba és a konyha funkcióját látta el, innen fűtötték a szobá(k)ban álló kemencét(ket). A kemence előtt állt a szabadkéményes tűzhely. A kéménynyílás húsok, kolbászok füstölésére is alkalmas volt. Az utcafronthoz közelebbi tisztaszobában a kemence melletti sut volt a gyermekek kedvenc fekvőhelye.
1975-ben műemléki védelmet kapott.
A Hajdúböszörményi Tájházak nyitvatartása: hétfő-péntekig: 8-16 óráig.







